A műfaj és a nyílt hangvétel miatt legközelebbi barátnőimmel sem osztom meg a kézirataimat. Gábor, a férjem volt az első, akinek a kezébe mertem adni könyvem kéziratának első fejezetét, étvágygerjesztő - ez volt a véleménye. Ekkor szökött be életünkbe a változás. Élesítés (nyílttá tétel) előtt blogom posztjait kizárólag ő látja, ám a legutóbbit "élesben" mutattam meg neki. Húsz-harminc olvasó előzte meg, mire este, munka után leülhetett ismerkedni vele.

Már akkor láttam rajta azokat az icipici jeleket, amik benne nem tudatosulnak, én pontosan észreveszem.

Lefekvés után a második kötet folytatásba merültem, ilyenkor ujjaim kopognak a billentyűzeten, ami zavarja, másrészt tudja rólam és elfogadja, hogy a sorok között elmerülni egyedül a leggördülékenyebb. A saját papírjai, tervrajzai felett aludt el a dolgozószobájában, ami szomszédos a hálóval.

Befejeztem a kézirat folytatását, a fejhallgatót még nem vettem le. Nemcsak a gondolataim, az érzéseim betűkké formálásához, hanem a relaxációhoz is szükségem van a zenére, tovább üvöltött a fülembe. Alig vettem észre, mi történik körülöttem, hisz süketté váltam. Sejtettem az időt, egy-két óra körül járhatott, a szobát utcai lámpák és a hold beszűrődő fénye világította meg, illetve hagyta sötétben.

Hangtalanul nyitotta ki az ajtót, egyszer csak ott termett az ágyam mellett boxer-alsóban. "Étvágygerjesztő" - ezt mondta a poszt elolvasása után, a boxer-alsó kontúrja megmutatta, hogy őszintén. Ha valakinek, neki igazán az, mert emlékeket is felidéz.

- Hát te? - összerezzentem, megijedtem, levettem a fejhallgatót. Talán sosem szokok hozzá, hogy időnként meglep éjjel.

- Sejtettem, hogy nem alszol még - felhajtotta a takarót, és bebújt mellém. - Még mindig ezt hallgatod? - Azokkal a dalokkal kapcsolódtam ki, amik milliószor szóltak az első kötet megírása közben, ma már szép emlékek.

- Akkor untad őket. - Valóban így volt, szóvá is tette. Mióta nyomtatásban megjelentek a felesége sorai, azóta nem kritizálja a tőle idegen zenei ízlésemet. Lassan zárta le magát a laptop operációs rendszere, nagy nehezen végre elsötétült a képernyő.

Oldalamra fordulva pihentem, így simult mögém, a boxer látványa érzéssé változott, ami bugyimon keresztül ért a bőrömhöz. Egyszerre csókolt a nyakamba és nyúlt előre a bugyimba, akartam és önkéntelenül is tágra nyílt a combom, a topot magam vettem le.

A továbbiakban nem voltak szavak, hangtalanul szeretkeztünk, pusztán a kielégülés duruzsolása törte meg a csendet.

Két kamaszodó gyerek aludt a saját szobájában és  mi úgy élveztük egymást, mint a megismerkedésünk idején. Gábornak szinte előjáték a papírra vetett szexjelenet, az éjfél utáni ölelkezéseket a kéziratok csempészték vissza életünkbe.

Foto: Pixabay