Fotó: Pixabay

"Nem lesz még egy ilyen férfi az életemben" - írtam Vadnai Viki nevében a naplójában.

Nem lesz még egy ilyen férfi az életemben - gondolok rá nap mint nap, mióta Dávid nem hagyott választást, a megalázottság mély bugyrában kitettem a szűrét.

A bárpultnál látom, amikor belépünk, így beszéltük meg, nincs körülötte senki, egyedül beszélget Lilivel, a mixer lánnyal. Felülök a mellette lévő bárszékre, Gábor a másik oldalamon foglal helyet. Mojitot kérek, Gábor vodkát szódával, most ihat még, hogy hazafelé nyugodtan vezethessen.

- Koktélt iszol, nem vörösbort? - fordul felém Dávid.

- Klubban azt szoktam, látom te a bornál maradtál - ekkor eszmélek rá, hogy az italfogyasztási szokásait sem ismerem, egy kivételével.

- Tatratea itt nincs - le is üti a labdát, amire gondoltam. A szemei... ugyanolyan beszédesek, mint a képernyőn, őszintétlenül őszintén csillog és gyönyörködik. Figyelek arra, hogy az írónői swinger-dress ne vesszen el a többi nő között. A hatás bejön, hosszú pillanatokig nem a szemembe néz, a fekete csipkével díszített meggy-bordó fűzőt, majd a harisnyatartómat méri fel. Méri fel? Felfalja a dekoltázsommal együtt, először lát a magam valójában, nem csak egy két dimenziós nőt a virtuális téren keresztül. 

- Leülünk? - kérdezem. Egy csendes zugba vonulunk el, ahol halljuk egymást a zenétől. A forgatókönyv meglepően szokásos, a két férfi dumál egymással. Azt mondják, a nő dönt, így igaz. Gábor azonban mindig felméri, kire bízza a feleségét. Most nem tudja és nem is tudhatja meg, hogy oltalma nemcsak a szokványos, hanem ő az egyetlen, akinek biztonsága képes megvédeni Dávid gazemberi mélységeitől. Teret adtam a kettőnk közötti testi vonzalom veszélyének, amikor ezt a találkozót egyeztettem vele, jellemet azonban nem tudok belé csempészni.

Fotó: Pixabay

Dávid fesztelen társalgó, a férjemnek is mondatok kellenek csak, hogy meggyőződjön az intelligenciájáról, A beszélgetés elhúzódik, akkor még képes vagyok figyelni, amikor Dávid a szülővárosáról mesél, a közös zenei világuknál már elvesztem a fonalat. Feszít a vágy, feltolulnak bennem az emlékek, itt ül mellettem a férfi, akinek a legforróbb éjszakáimat köszönhetem, basszus, nagyon kívánom. Érzi? Bizonyosan, de kihasználja ördögi nyugalmát és húrokat feszítő képességét. Újabb témát talál, elmondja, hogy először jár swinger klubban, egyik barátja javasolta ezt a helyet, a rutinos swingerező férjem lezserül társalog vele tovább. Gábor érzékeli a feszültségemet? Nem vagyok benne biztos, valószínűleg a szótlanságomat veszi észre, amit betud annak, hogy teret adok kettőjüknek.

- Mártózunk egyet? - feladom a nyugalom látszatát. Meg kell mozdulnom, a medencét veszem célba.

- Miért ne? - áll fel Dávid, Gábor válasz nélkül csatlakozik hozzánk, a ruháimat leveszem, a hajamat felcsatolom.

Dávid a medence sarkában csókol meg először, természetes jelenet egy swinger klubban. A puha csók egyik pillanatról a másikra válik szenvedéllyé, nyelve a torkomban kutat. Az ördögi nyugalom ekkor pattan el a már nem virtuális szeretőmben.

- Kívánlak! - súgja, ölel, szorít, belőle most törnek elő az emlékek. A langyos vízben is teljessé válik a férfiassága, a francba, ezt nem lehet, jut eszembe.

- Ki kell mennünk a medencéből - szakadok el tőle.

- Tudom, segíts! - Kimegyek a vízből, a széléről nyújtom be neki a törülközőt, amit maga köré terít, mire feljutunk a két lépcsőfok tetejére.

Gábor a medence szélén veszi fel a törülközőt, gyakorlott swingerező, ismert a helyzet, amikor a felesége más gondoskodást élvezi, nem hozza kényelmetlenül látványos izgalomba.

- Gyerünk! - Dávid elpattant türelme nem tér vissza, a tenyerembe kapaszkodik, szinte húz maga után, a párom követ minket. A BDSM szobába nyitunk be, bár először jár itt, Dávid nem téveszti el a járást, nyilván körülnézett a klubban, mielőtt mi megérkeztünk.

Fotó: Pixabay

Lelök az ágyra, szó nélkül fekszik rám, erősen szorítja hátulról fonva a nyakamat. - Akarlak! - kicsúszik egy torokhangú szó belőle. Már érzem is, hogy belém hatol, lebegek valahol a plafon felé. Gábornak nem kell megbeszélés, egy hely már foglalt, tapasztaltan alkalmazkodik a helyzethez, finom, puha bőrét, falloszát a szám előtt húzza el, ő még nem tettre kész, a nyelvemmel kell azzá tennem. Csak ne fogazzak! - jut eszembe, annyi tudatom még marad, hogy felmérem, Dávid hatása alatt elveszthetem az önkontrollt annyira, hogy a számnál fájdalmat okozok. Az ösztönszerű, férjemet védő óvatosság visszahúzza érzékeimet a földre, illetve az ágyra. Szeretőm azonban kegyetlenül kíváncsian gyorsítaná a kielégítésemet, immár ujjai is a csiklómnál játszanak.

- Picit ne! - kérem. Azonnal reagál, magára hagyja a kéjpontomat. Megint mintha olvasna a gondolataimban, az ágyéka mozgása is megáll.

- Szopd! - férfitársa élményét segíti. - Ügyes vagy! - az éterből ismert izgató szavakat és hangszínt hallom. - Ne kapkodj! - megérkezik az ellenállhatatlan utasítás is. Lassítok a páromnál, Dávid irányításával nyújtom Gábor gyönyörét. A férjem kéjtől fűtött arcát látom és érzem szeretőm ellenőrző tekintetét, azt kell tennem, amit ő elképzel. - Ügyes vagy! - elhagyja az ölemet, a másik férfi vágyát kell szolgálnom, Dávid tempójában. Gábor elsül, érzem a lüktetést és az ízét, ellazulva felém borul, nyújtott karokkal támaszkodva pihen meg. Csak úgy fér el az ágyon, hogy Dávid egy mozdulattal beljebb húz.

Dávid rám fekszik, és ismét belém hatol, két karomat a fejem felett kinyújtva fogja le, amíg mindkettőnket elröptet, a bennem töltött idő alatt három-négy zászlót is kitűzhetne a Holdon. - Hiányoztál - ennyit súg, mielőtt mellém hanyatlik. Gábor elégedett pillantását látom, amikor percekkel később kinyitom a szememet.

- Lemegyek az öltözőbe, két perc és itt vagyok - lép ki Dávid az ajtón. Egy kisebb fekete textilzacskó van a kezében, amikor visszajön. A férjem már mellettem pihen. - Leülsz? - kérdezi Gábortól és néz a fal mellett álló fotelre.

- Mit akarsz? - A párom bizalmatlansága először kapcsol be, mióta swingerezünk.

- Gyönyörű lesz és itt leszel végig, vigyázol a feleségedre.

Erre mondják azt, hogy tapintható csend. Gábor nem mond nemet, érezhetően önmagával küzd. Velem megáll a föld forogni és mégsem akarok leszállni róla. Erről nem volt szó, nem beszéltük meg Dáviddal, amikor egyeztettük a találka helyét és idejét. A gyomrom görcsbe rándul, várakozó, vágyakozó görcsbe. Ugyanakkor... mit fog szólni Gábor? "Ne mondj nemet, kérlek, ne mondj nemet!" - kérlelem némán magamban. Igen, ki akarom próbálni, amire Dávid készül! Behunyt szemmel drukkolok és várom a férjem ítéletét. Valószínűleg most néz rám, ki sem merem nyitni a szemem. Igen! Leül a fotelbe, nem mondja azt, hogy most megyünk a fenébe. Miért? Ki tudja? Lát rajtam valamit? Vagy eszébe jutnak titkos vágyaim, amiket ismer, olykor megtette a kedvemért, a saját fenntartásai mellett. Valóban kíváncsi, szeretné a feleségét kiszolgáltatott helyzetben látni? Nem tudom, miért, de teret ad a domináns férfinak.

Fotó: Pixabay

A fekete tartóból nem selyemsál kerül elő, hanem egy bőrbilincs. Akarom, vágyom rá és rettegek a férjem reakciójától. Dávid magabiztosan veszi irányítása alá a terepet, cseppet sem zavarja a nézelődő harmadik. Vontatott lassúsággal csatolja fel bal csuklómra a bőrt, közben a tekintetét egybefűzi az enyémmel, nem szól, szemmel ellenőrzi belülről csillapíthatatlan tüzemet. Ügyet nem vetve a velünk lévő másik férfira, komótosan kerül fel jobb csuklóm rögzítése, még mindig a derekam mellett. Mit csinál? Kit húz ezzel? Vagy Gábornak akar lehetőséget adni, hogy állítsa le a folytatást, ha úgy gondolja?

Kényelmes tempóban emeli bal kezemet az ágy végéhez, nem gyorsabban kerül mellé a jobb, és csatolja össze a rács mögött, szabadíthatatlanul.

Lesiklik a két combom közé, erővel tartva tesz mozdulatlanná, a nyelve, a szája kezd izgatni. A kéjesen elhúzódó bevezetés megteszi a hatását, azonnal élvezek.

- Ez csak az első volt. Tudod, mi a szabály! - Basszus, hogyne tudnám! Addig és annyi orgazmusba hajszol, amíg ki nem mondom, hogy köszönöm, Dávid. Amikor már nincs energiám több mámorra. Ekkor kapom meg őt is, az ő gyönyörét, ami megkoronázza saját kielégüléseimet. De ez eddig kettőnk titka volt, most azonban itt ül a férjem is! Bármilyen gondolat, félelem, szégyen terelne el, Dávid hatása nem enged letérni az egyetlen útról.

- Köszönöm, Dávid! - a negyedik most már lábfejet is megfeszítő orgazmus után merülök ki és szólalok meg. Nem akarok, nem is lennék képes többre. Dehogynem! Szeretőm ekkor hatol belém, hangos, teret betöltő hangja, hörgése, amit gyönyörrel égetett belém az éteren keresztül, meghozza az ötödik, szinte mozdulatlan, mégis szárnyaló kielégülésemet. Mellém fekszik, én is pihenni szeretnék. Mi ez? Gábort nem taszította a látvány, hanem magával rántotta. Némán fekszik rám, a férjem szó nélkül tesz magáévá. Ekkor alszom el.

Fotó: Pixabay

A nap beragyogja a hálószobánkat, valamikor délelőtt van, Gábor nem alszik mellettem, a konyhában hallom matatni. Félve megyek ki hozzá a szokatlan éjszaka után. 

- Jó reggelt! - köszönt. - Neked is készítsek melegszendvicset? - Az arca, a mimikája rezzenéstelen, olyan mint évek óta minden hétvégi reggeleken.

- Kávét kérhetek? Mikor feküdtünk le este? - próbálok tapogatózni, semmit nem értek. Megbánta, felejtené, rám dühös?

- Már aludtál, amikor hazaértem. Mondtam reggel, hogy vidékre kell menjek.

- Milyen nap van?

- Szombat? Miért? Telefonáltál a klubba vagy este fogsz? Ma hova megyünk? - Ekkor eszmélek rá, hogy mit álmodtam. Dávidról a szakításunk óta nem tudok semmit.